Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: ITS) – a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által meghatározott szegregátum és szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának hiányában – társadalmilag leromlott területeknek három városrészt határozott meg 2014-ben:

1. Zártkertek

2. Berényi út menti tömb (Berényi út 69-73, Lenkey u. 24-26, József u 12-24, Dessewffy u 11)

3. Franklin utcai bérlakások

A KSH két területet határolt le a 2011-es népszámlálási adatok alapján 2016. áprilisban:

1. Szegregátum (Lenkey utca- József utca- Zrínyi utca- Berényi út)

2. Szegregációval veszélyeztetett terület (A Franklin utca északi oldala az Illyés Gyula utcától az Ibolya utcáig)

A TOP-6.9.1.-15 program keretében megvalósított tevékenységek

A programelemek kialakításánál cél volt az illeszkedés az ITS céljaihoz illetve a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervéhez.

A szakmai programok megvalósítását Projekt tartalmi előkészítése és a Közbeszerzési eljárások lefolytatása előzi meg.

1. Mérföldkő: Projekt tartalmi előkészítése elérése során 2016. szeptember – 2017. január időszakban a KSH adatszolgáltatása, szegregációs területek lehatárolása alapján az ITS, ITP és HEP felülvizsgálata valósul meg, majd elkészül a Közösségi Beavatkozási terv.

2. Mérföldkő: Közbeszerzés lefolytatása 2017. február – március időszakban megvalósul a szolgáltatók kiválasztása.

2017. április – 2019. augusztus időszakban teljesül a 3. – 7. Mérföldkő. A szakmai tevékenységek egy része folyamatosan megvalósuló, hosszabb időszakot igénybe vevő rendszeres tevékenység, más része pedig egy-egy napra eső alkalomszerű program. Ezért a 6 havonta esedékes mérföldkövek meghatározása ősz-tél, és tavasz-nyár ütemezéssel lettek kialakítva.

Megvalósítandó tevékenységek témák szerint

A) Együttműködés a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése céljából:

a) közösségfejlesztést célzó programok (beleértve hitéleti vonatkozású programokat is);

b) az érintett lakosság bevonását, a beilleszkedést segítő programok, akciók;

B) Folyamatos szociális munka megteremtése:

b) problémák feltérképezése, egyéni fejlesztési tervek készítése, megvalósítása és folyamatos felülvizsgálata;

C) Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére:

a) munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítása, fejlesztése (kivéve foglalkoztatási programok);

D) Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és formális oktatáson kívüli fejlesztésre és oktatás fejlesztésére:

a) családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése, bővítése a helyszínen, valamint a kötelező önkormányzati feladatellátáson túli szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása;

E) Törekvés az egészség fejlesztésére:

a) egészségügyi programok (beleértve a prevenciós, mentálhigiénés programokat);

F) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

b) jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, önkormányzatokkal bérlőkijelölési jogról történő megállapodások elősegítése, abban történő segítségnyújtás;

c) közszolgáltatások elérésének logisztikai és kommunikációs segítése (szervezés, a telepen élők odajutásának, szolgáltatás helybejutásának segítése, koordináció, stb.).

G) Bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását elősegítő programok

a) bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok;

Eredmények

A KSH adatszolgáltatása alapján a Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma 140 fő. Ebből 52 fő él szegregátumban és 88 fő szegregációval veszélyeztetett területen.

Mivel a projekt akcióterületein van szegregált terület, így a folyamatos szociális munka biztosítva lesz a szakmai tevékenységek elejétől. 17 fő számára készül egyéni fejlesztési terv. A többi tevékenység hasonló módon, párhuzamosan valósul meg a két területen.

Jelenlegi becslés alapján a helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma 3.200 fő lesz úgy, hogy a programok egyedi részvételei összeadódnak. Az akció terület lakosságának egészségügyi problémái szorosan összefüggnek a korstruktúrával, valamint a foglalkoztatási és szociális helyzettel, érződik az alacsony jövedelem miatti helytelen táplálkozás és életmód, valamint a szenvedélybetegségek – főleg az alkoholizmus és a dohányzás – hatása. A gazdasági rendszer változásával együtt járó bizonytalanság, a stressz, a munkahely féltése, vagy éppen reménytelennek tűnő elérése sok mentális probléma okozója. E betegséggel kapcsolatos előítéleteket levetkőzve mind több érintett kéri szakember segítségét gyógyulásához. Emellett a mentális problémák egy része szomatizálódik és testi betegségben jelentkezik (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély).

A számszerűsíthető eredményeken túl a projekt hozzá járul az akcióterületen élők életminőségének javulásához az által, hogy saját igényeiknek megfelelő programokban vehetnek részt, valamint a pszichés és a már szomatizálódott betegségeik is kiszűrésre kerülnek és megfelelő ellátásban is részesülnek. A projekt hatása kiterjed minden korosztályra a gyermekektől kezdve az aktív korú népességen át az idősekig. A közösségi élet fejlődik az akcióterületeken, a lakosok egészségi állapota munkaerő-piaci helyzete javul.